Nagyon okos dolog néha a másik szemszögéből vizsgálni a dolgokat, hogy kissé más képet nyerjünk egy-egy, néha nagyon egyoldalúnak látszó szituációról, dologról. Nem könnyű belehelyezkedni a másik szerepébe, végiggondolni, hogy vajon az, amiről azt gondoljuk, hogy ez csak is így lehet, vajon miért van más véleménye szerint amúgy…
Gyakran tapasztalom, hogy a toborzás, kiválasztás során nekem, nekünk szakmabelieknek olyan egyértelmű dolgok a laikusok számára egyáltalán nem érthetőek, de ha egy kicsit elbeszélgetünk róla, azonnal “megvilágosodnak és kapcsolnak.” Rögtön nem mi vagyunk a gonosz HR-esek, hanem belátják, hogy tőlünk független okok miatt is történhetnek olyan dolgok, amikről ők azt gondolták, hogy a mi rosszindulatú cselekedeteink eredményei. Mivel amúgy is szeretem az ördög ügyvédjét játszani, gondoltam időről-időre előveszek egy ilyen témát, és megnézzük a másik oldalról is. Nem ígérem, hogy mindegyik esetben egyet fogtok érteni velem, de remélem, hogy legalább elgondolkoztok azon, hogy vajon milyen lehet a másiknak. Egy kissé szeretném fellebbenteni a fátylat azokról a dolgokról, amire mi, szakmabeliek gyakrabban rálátunk, remélve, hogy ezen kis műhelytitkok elárulásával közelebb hozhatom hozzátok a néha méltatlanul túlmisztifikált “fejvadász szakmát”.
Hamarosan meglebbentjük az első fátylat 
(photo by steena)
Küldd el e-mailben!