Írtam korábban néhány post-ot, ahol egy kissé más szemszögből mutattam be adott témákról a véleményemet. Nem a munkavállaló, az anyuka, hanem a HR-es, a munkáltató álláspontját próbáltam meg bemutatni, hogy lássátok, néha nekik sem könnyű a helyzetük. Alapvetően nagyon hiszek az egyenlő bánásmód jogában, abban, hogy például férfit és nőt ugyanaz a bér illet(ne) meg ugyanazért a munkáért, de tudjuk sajnos, hogy ez sokszor nem csak hazánkban, de sok másik országban sem valósul meg. Van azonban egy érdekes helyzet, amikor nem nemre való tekintettel, hanem földrajzi hely miatt kényszerül a munkáltató „diszkriminációra”.
Az, hogy ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér járna törvény szerint, köztudott. Most nézzünk egy olyan példát, ahol a munkáltató maga be szeretné tartani az egyenlő bánásmód követelményét, különösen a munka díjazására vonatkozóan, de nem tudja.
Képzeletbeli cégünknek van egy fővárosi, és mondjuk 25 vidéki telephelye, összesen több száz dolgozóval. Tény, hogy Budapesten lényegesen magasabb bérek vannak bizonyos munkakörökben, míg több vidéki városban alacsonyabb bérért is lehet megfelelően kvalifikált dolgozókat találni. Mit csináljon a HR-es? Ha a vidéki telephelyek közül mondjuk az összes, keleti országrészben lévő telephelyen 20-30%-kal alacsonyabb bérért talál munkavállalót egy adott munkakörre, vagy inkább fordítsuk meg, a pesti telephelyre nem talál csak sokkal magasabb bérigényű jelentkezőket, akkor az összes, ugyanabban a munkakörben dolgozó vidéki munkavállaló bérét meg kell emelnie? Mert egyenlő munka, egyenlő bér? És ha ez mondjuk, egy hipermarketnél történik, ahol több ezer dolgozóról is lehet szó? Nem sajnálni akarom én őket (mármint a vállalatot, a vezetőségét, a tulajdonost), de ugye mindenki belátja, hogy a pesti pénztáros nem fog vidéki bérszínvonalon elmenni dolgozni, az összes vidéki dolgozónak meg nem lehet pesti bért fizetni, mert az igencsak megterhelné a vállalat költségvetését, s akár a teljes éves bértervet teljesen felboríthatja… S ez aztán tényleg nem a szegény HR-es kompetenciája, döntési jogköre…
Ti mit tennétek a vállalat helyében? Ebben a szituációban elfogadható a különböző bér szerintetek?
Az új Mt. szerint igen: bekerült az egyenlő bánásmód követelményéhez az a kiegészítés, hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál figyelembe kell venni többek között a munkaerő-piaci viszonyokat is. Ez pedig azt jelenti, hogy 2012. július 1-je után igenis törvényesen lehet ugyanabban a munkakörben dolgozó két munkavállalónak különböző bére, ha a munkaerő-piaci, regionális viszonyok ezt indokolják.
(photo by 401K)
Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE!